Soha többé magánélet

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Sonny Tumbelaka
 

A sebezhetőség oka, hogy a UPnP-t eredetileg nem ilyen célra tervezték. A protokoll fejlesztői azt szerették volna, hogy a hálózatra csatlakoztatott eszközöket telepítés nélkül is használni lehessen. A UPnP segítségével például könnyű csatlakoztatni egy laptopot egy hálózati nyomtatóhoz, de mivel a protokollhoz nem tartozik beépített biztonsági rendszer, így könnyen ki is játszható. Ez viszont komoly kockázatokkal jár. A betörők például a bekapcsolt webkamerákkal megfigyelhetik, hogy van-e otthon valaki; az unatkozó tizenéves hekkerek több száz oldalt nyomtathatnak ki egy távvezérelt céges nyomtatóval, csak a móka kedvéért; a beszkennelt dokumentumainkat más is láthatja, aki csatlakozik a hálózatunkhoz; és ha ez sikerül, akár a zártláncú kamerákkal rögzített digitális felvételek is törölhetők.

A biztonsági kockázatok tehát egyértelműek, és ezek nem elszigetelt esetek: 1500 gyártó 6900 eszközét érinthetik, amik világszerte 81 millió IP címhez kapcsolódnak. Ezeknek a 80 százaléka az otthoni router, a többi pedig olyan kamera és nyomtató, amiket nem is kéne a hálózatra csatlakoztatni.

Hivatali patkányok

Ahhoz, hogy a biztonsági réseken átfurakodva átvehessük az irányítást egy felhasználó gépe fölött, csak a megfelelő szoftverre van szükségünk. A RAT (Remote Administration Tool) eszközök ehhez minden segítséget megadnak, és a használatuk viszonylag könnyen elsajátítható. Az első RAT-szoftvert, a Back Orifice-t 1998-ban mutatták be, de ez mai szemmel nézve primitív program, ma már sokkal kifinomultabb alkalmazások is elérhetők.

Az ilyen szoftvereket használókat ratternek hívják; ezt a tevékenységet nem hívják hekkelésnek, mivel ahhoz programozói ismeretek kellenek. Egy ratter már átlagos felhasználói tapasztalattal is sikeresen kémkedhet mások után. A ratterek nemcsak a webkamerát indíthatják el, hanem aktiválhatják a mikrofont, eltüntethetik a Start menüt, veszélyes oldalakat nyithatnak meg a gépen, vagy kilőhetik az órát a Tálcáról – gyakorlatilag teljes kontrollt élvezhetnek a gép fölött, amíg él az aktív internetkapcsolat. A ratting egyik nyilvánvaló jele, ha a webkamera ledje világít, ami azt jelzi, hogy az eszköz aktív. A hekkerek azóta arra is megoldást találtak, hogy ezt az árulkodó jelet is kikapcsolják, így sokszor úgy férkőzhetnek be a gépre, hogy tudomásunk sincs róla.

A ratterek tevékenysége szerteágazó lehet: a Hackforums egyik, több mint száz oldalas topikjában rengeteg kép látható webkamerán megfigyelt nőkről – a ratterek őket slaves, vagyis rabszolga néven emlegetik. Bár a ratterek információbiztonsági és személyiségi jogokat sértenek a tevékenységükkel, ezt többnyire szórakozásból csinálják. Másoknak a haszonszerzés a célja: egy 14 éves sráctól például 700 dollár értékű felszerelést lopott egy ratter a Runescape nevű játékban. A fiú maga is kiismerte a ratting fortélyait, így később már ő lopott meg másokat.

Adam Biviano, a Trend Micro munkatársa nem tartja meglepőnek, hogy a ratterek többnyire fiatalok. Szerinte ez azért lehet, mert a fiatalok általában nincsenek tisztában a tetteik jogi következményeivel. Viszont nemcsak ezért nem tartanak a szankcióktól, hanem azért sem, mert a rattereket igen ritkán fogják el.

Ennek valószínűleg technikai akadályai vannak, mivel az Egyesült Államokban igen szigorúan veszik a magánélet szentségét és az információbiztonságot. Egy philadelphiai bíróság 2010-ben 610 ezer dollár megfizetésére kötelezett egy iskolát, amit két diákja perelt be. Az iskola által kiadott laptopokon ugyanis olyan kémprogramok futottak, amikkel a diákok megfigyelhetők voltak. A bírók általában még azt sem engedélyezik, hogy a szövetségi nyomozók bűnözőket figyeljenek meg a webkamerán át.

Jók az adataid, hogy nézel ki?

Az új szórakoztatóipari termékek ilyen környezetben érdekes helyzetet teremthetnek. Az Intel idén februárban jelentette be, hogy webkamerával felszerelt set-top boxot dobnának piacra. Az eszközt tévéadások és videós tartalmak lejátszására lehet használni; a műsort maga az Intel szolgáltatná. Erik Huggers, az Intel Media vezérizgazgatója megerősítette, hogy már dolgoznak az eszközön.

Sokakban megütközést keltett, hogy az Intel webkamerával is ellátná a készüléket. A cég szerint erre azért van szükség, hogy személyre szabott műsorajánlatokkal és hirdetéseket juttathassanak el a felhasználókhoz, mivel az eszköz a kamerával különböztethetné meg őket. Ez logikusnak tűnik, elvégre más oldalak is szoktak a felhasználó ízlésének megfelelő tartalmat ajánlani; igaz, ezt többnyire a keresési előzmények és a megjelölt kedvenc tartalmak alapján választják ki.

Fotó: Chris Jackson
 

Huggers igyekezett mindenkit megnyugtatni: elmondta, hogy a kamera lencséje lezárható lesz, így az eszköz egy mozdulattal megvakítható. Huggers szerint azért döntöttek a kamera használata mellett, mert ez sokkal egyszerűbb módszer, mintha a felhasználónak külön kéne bejelentkeznie – a döntést tehát a tévénéző kényelmével indokolták. A bejelentés utáni negatív visszhang azonban azt sejteti, hogy ez a döntés nehezen kommunikálható a felhasználók felé. Ez abból a szempontból érthető, hogy több, szoftverfejlesztéssel foglalkozó nagyvállalat, például a Google és a Facebook is elismerte, hogy figyelik a felhasználók személyes adatait. A Google például a Gmailben küldött levelekhez és a Google Docsban szerkesztett dokumentumokhoz is hozzáférhet. Az, hogy a felhasználókat ezentúl már webkamerával is figyelhetik az otthonukban, még ezen is túlmutat.

(Hogy a nagyvállalatok milyen mennyiségű személyes adathoz férhetnek hozzá, azt ironikusan, de találóan mutatja be a South Park egyik epizódja, a Humancentipad. Amikor az Apple által elrabolt Kyle-t megpróbálja megtalálni a családja, az apja azt javasolja, forduljanak a rendőrséghez. Erre Stan megjegyzi: „A rendőrséghez? Ők is az Apple-höz mennek, ha meg akarnak találni valakit!")

Játék a kémkedés

Nemcsak az Intel, hanem a Microsoft által használt technika is aggodalomra ad okot. A vállalat most bemutatott játékkonzoljához, az Xbox One-hoz kötelező lesz használni a mozgásérzékelővel, webkamerával és mikrofonnal felszerelt Kinect szenzort. Az Xbox One ugyan nem igényel állandó netkapcsolatot, de időnként be kell jelentkezni, így internet nélkül használhatatlan lesz. A Kinect nélkül viszont nem is lehet használni a konzolt. Ezek a feltételek elegendők voltak ahhoz, hogy az információbiztonsági szakértők aggódni kezdjenek; egy állandóan aktív szenzor folyamatosan adatokat, jelen esetben hangot és képet továbbíthat a Microsoftnak.

Egy német adatvédelmi szakértő, Peter Schaar a Spiegel Online-nak azt mondta, hogy ő is aggasztónak tartja az eszközt. Az Xbox One ugyanis megfigyelheti a felhasználók reakcióidejét és érzelmi reakcióit, amiket aztán egy külső szerverre továbbít, onnan pedig ki tudja, hová kerül - akár külsős cégeknek is tovább adhatják őket. Schaar szerint az, hogy ezeket az adatokat felhasználják vagy törlik, nem számít: maga a tény aggasztó, hogy megfigyelhetik a felhasználót. Tim Vines, a Civil Liberties Australia munkatársának szintén nem tetszik az Xbox One. Vines úgy látja, az ausztrál törvények szerint a Microsoft konzolja megfigyelésre alkalmas eszköz is lehet; épp ezért fontosnak tartaná, hogy figyelmeztessék erre a vásárlókat is.

További problémát jelent, hogy a Kinectnek állandóan bekapcsolva kell lennie, mivel az Xbox One hangvezérléssel is irányítható. Az „Xbox, on!” paranccsal például bekapcsolhatjuk a konzolt, ami arra utal, hogy a mikrofon még készenléti állapotban is aktív. Ebből a szempontból Vines aggodalma nem tűnik indokolatlannak: lehet, hogy a Microsoft nem akarja a felhasználók megfigyelésére használni az Xboxot, de a konzol ettől függetlenül megfigyelésre alkalmas eszköz. A Kinectnek például infravörös kamerája van, így a sötétben is képes látni.

A Microsoft vezérigazgatója, Phil Harrison a Eurogamernek azt nyilatkozta, hogy a Microsoft komolyan veszi a felhasználók biztonságát. Mint elmondta, nem akarják a Kinectet a felhasználók megfigyelésére használni, hacsak nem ez a kifejezett kérésük. Nem tisztázott, hogy ez mit jelent; talán Harrison arra gondolt, hogy a Kinecttel például ellenőrizhető, hogy a nézők végignézik-e a reklámokat. A cég szerint ugyanakkor a Kinect teljes áramtalanítása is megoldható: ilyenkor a rendszer áramot sem fog felvenni.

Kihúzni a dugót

A technológia fejlődésével az adatbiztonság szinte fikarcnyit sem javult: egy új eszköz általában új biztonsági kockázatot is jelent. Viccesnek tűnik, de a biztonsági rések befoltozásánál hatékonyabb védekezésnek tűnik a Cobb által javasolt ragasztószalag – elvégre a webkameránk valóban csak akkor nem fog látni bennünket, ha fizikailag képtelen rá. A ratterek ellen azonban ez sem nyújt védelmet, és egyelőre az sem világos, hogy érdemes-e aggódni a báránybőrbe bújt farkasok, azaz a szórakoztatóelektronikai eszközökbe csomagolt, megfigyelésre is alkalmas készülékek miatt. Teljes biztonságot csak az internetkapcsolat megszüntetése jelenthet; igaz, ez csak annyira jó megoldás, mint szüzességi fogadalommal védekezni a nemi betegségek ellen.

Forrás:www.index.hu