Vulkánokat mozdíthat el egy földrengés

 

Két kutatócsoport is megállapította, hogy a nagy erejű földrengések képesek elmozdítani a távol fekvő vulkánokat is.

Bár a kutatók a jelenség tényében egyetértenek, az okokat másban látják.

 

Két tanulmány jelent meg a Nature Geoscience folyóiratban, amik a 2010-es chilei, illetve a 2011-es japán földrengéssel foglalkoznak.

A szerzők azt a jelenséget vizsgálták, hogy a földrengések hatására még a Csendes-óceán túlpartján lévő hegyek is megmozdultak,

és számos, összefüggő vonalat alkotó hatalmas vulkán megsüllyedt. Akadtak olyanok, amelyeknek a krátere 15 centiméterrel megsüllyedt.

A kutatók szerint a jövőben egyre több példát láthatunk hasonlóra, és a jelenség mechanizmusára is megszülethet a konszenzusos magyarázat.

Azt már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy földrengések hatására a vulkánok olykor ledobják a sapkájukat.

Az olyan pusztító földrengések, mint a japán (9,0-es erősségű), vagy a chilei (8,8-as erősségű),

több ezer kilométerre is előidézhetnek kisebb rezgéseket a vulkánok közelében.

A két csapat felkészülten várta az esetleges kitöréseket a helyszíneken, de ahelyett, hogy a vulkánok kidudorodtak volna, a kutatók megroggyanó hegyeket láttak.

Ez azért érdekes, mert a kidudorodás a feljebb emelkedő, forró magma nyomását jelzi.

Ugyanakkor sem Japánban, sem Chilében nem tapasztalták jelét lávaömlésnek, pedig több tucat vulkánt figyeltek meg.

A műszerek azt rögzítették, hogy az óriási kiterjedésű, nem egyszer 15-ször 30 kilométeres vulkáni katlanok 5-15 centiméterrel megsüllyedtek.

A vizsgált, többnyire ovális alakú kráterek a földrengések 200-300 kilométerre lévő, a tengerben húzódó kipattanási vonalával párhuzamosan helyezkedtek el.

Mindkét csapat megfigyelési adatait műholdas felvételek is alátámasztották.

 

Kétféle magyarázat

 

Az egyesült államokbeli Cornell Egyetem kutatócsapata, amely Matthew Pritchard geofizikus vezetésével a chilei földrengés utóhatásait tanulmányozta,

úgy látja, a szeizmikus mozgások tulajdonképpen kihúzzák a dugót a vulkánok repedéseiből és hasadékaiból,

szabad folyást engedve a felgyülemlett hidrotermikus, cseppfolyós halmazállapotú áramlatoknak, hasonlóan ahhoz,

mint amikor valaki lecsavarja egy szénsavas üdítőital palackjának a tetejét. Miközben a folyadékok elszöknek, a vulkánokat övező talaj megereszkedik.

Ezzel szemben a japán csapat abban látja a jelenség okát, hogy nem a vulkánok környezete bukik alább,

hanem a belső magmakamrák rogynak meg.

Érvelésük szerint a forró kőzet lágy a vulkánok gyomrában, így nemcsak könnyebben,

hanem nagyobb mértékben deformálódik a masszív rengések kiváltotta földkérgi változások következtében.

Forrás:www.index.hu